Faház – ökológiai szempontból ez a legjobb döntés
- A rönkházak sok szén-dioxidot vesznek fel faszerkezetükbe, ami csökkenti az üvegházhatású gázok mennyiségét a légkörben. Egy átlagos méretű faház megközelítőleg nettó 40 tonna szén-dioxidot nyel el, ennyi káros anyagot egy átlagos család járművei 20 év alatt bocsátanak ki.
- A faépítményeket ökológiai szempontból a legelőnyösebb anyagokból hozzák létre. Finnországban az összes épület 40 százaléka fából készül, de ezek a környezeti terhelésben csupán 5 százalékot jelentenek. Ezzel szemben a beton aránya 43 százalék, amely azonban a környezeti terhelés 80 százalékáért felelős.
- A környezetbarát házak faalapanyagainak előállítása kevés energiát igényel – az Artichouse gyárában ráadásul melléktermékként is energia jön létre. Hogyan? Úgy, hogy a felesleges faanyagot és fűrészport összegyűjtjük, majd felhasználjuk megújuló energia előállítására.
- A fa környezettudatos felhasználási módja az egész világon széles körben ismert és elismert. Ha a fa a fenntartható gazdálkodás elveit követő erdőkből érkezik, akkor annak hosszú távú használata közvetlenül befolyásolja a szén-dioxid mennyiségét, redukálja azt a levegőben.
- A fa megújuló természeti erőforrás, Finnországban pedig arra is figyelnek, hogy az új fák növekedésének sebességével összehasonlítva az erdők arányosan kevesebb részét használják fel ipari célokra.
- A modern technológiákkal megalkotott faházak ugyanannyira légmentesek, mint azok az épületek, amelyek vázszerkezete gőzálló fóliával lett felszerelve. A gondosan épített rönkházak elérik a kiválónak számító 0,5-1,5-ös légszigetelési szintet. Az n50-érték egy épület légzárását írja le, faházainknál ez a szám is minden esetben megfelel az előírásoknak.
Összehasonlítottuk a betonelemek és téglák, valamint a fából készül alapanyagok és rönkök szén-egyensúlyát a finn Hirsitaloteollisuus Ry faházak építésével foglalkozó érdekképviseleti csoport megbízásából. A kutatást Matti Alasaari, a Finn Építészek Szövetségének tagja vezette. A vizsgálat során figyelembe vették a gyártást, a szállítást, az építést és a szükséges karbantartást 50 éves távlatban. A faépületeknél a gyártás és építés okozta szén-dioxid-kibocsátás mindössze 2,5 tonna volt, ami a falak által elszívott mennyiségnek csupán a tizedét jelenti. A beton- vagy téglafalak viszont sokkal nagyobb kibocsátással bírtak, anélkül, hogy a falak elnyelnének bármennyi szén-dioxidot. A fa az egyetlen olyan nyersanyag, melynek szén-dioxid-mérlege egyértelműen pozitív.
Irodalom:
Hirsitaloteollisuus (HTT) Ry, Alasaarela Matti, 2008, A fatuskók környezeti hatásának kiszámítása életciklus-elemzés segítségével
Saari Arto, 2001, Épületek és szerkezeti elemek környezetvédelmi nyilatkozata